Minden ízületi mozgás együtt jár bizonyos mértékű kopással, amelynek következtében az érintett sejtek tönkremennek, így azok pótlása szükséges. A testünket felépítő mintegy 100 billió sejt közül percenként közelítőleg 3 milliárd cserélődik ki. Szervezetünk azért képes erre, mert csodálatos sejtregeneráló (-javító és -pótló) mechanizmussal rendelkezik, amely folyamatosan működik anélkül, hogy zavarná a normál szervműködést. Ez a mindennapos „karbantartás” a nyugalmi állapot, amikor éppen annyi új sejt képződik, amennyi a normál működés kapcsán elhasználódó sejteket pótolja.

Bármiféle trauma, sérülés esetén szervezetünk sejtregeneráló mechanizmusai intenzívebben kezdenek működni, hogy a lehető leggyorsabban regenerálhassák a sérült szöveteket. Ilyenkor a test egyéb részein továbbra is a nyugalmi állapotnak megfelelő „karbantartás” folyik, a sérülés helyén azonban nagymérvű „felújító munkálatok” zajlanak, egy felújítás alatt álló épülethez hasonlóan. A fehérvérsejtek aktívan megsemmisítik a sérült sejteket, a vörösvértestek pedig a sejtszaporodáshoz (sejtosztódáshoz) szükséges építőanyagokat szállítanak. Ez a sérülés helyén zajló, regeneráló jellegű mikrobiológiai aktivitás duzzanat kialakulásához vezet. Maga a duzzadás rendszerint változó mértékű diszkomfort-érzést okoz, de tekintettel arra, hogy a szervezet természetes sejtregeneráló mechanizmusáról van szó, hagyni kell ennek lezajlását az elviselhetőség határain belül. Egy jó tápanyag ellátású, megfelelő strukturális elrendezésű testben ez a duzzadás a regeneráló folyamat előrehaladásával csökkenni kezd.

Testtartásbeli rendellenességek esetén azonban a normál, mindennapos ízületi kopást viszonylag enyhe fokú, de folyamatosan ismétlődő ízületi traumák (sérülést okozó hatások) váltják fel. Ha a szövetek, sejtek elhasználódása meghaladja a regeneráló folyamatok kapacitását, a duzzadás és a következményes diszkomfort-érzés állandósul, krónikussá válik, és idővel más ízületekre is kiterjed. A rossz testtartás következtében a gerinc és az ízületek rendszerében egy veszélyes kompenzációs láncreakció indul be, amely krónikus gerinc- és  ízületi bántalmakhoz, elhasználódáshoz vezet. Az eredmény fokozódó fájdalom és az aktivitás csökkenése.