Az ízületeket mozgató harántcsíkolt izmok sérülései a sportsérülések 30-40%-át képezik. A leggyakoribb izomsérülések: zúzódás, rándulás, húzódást és a szakadás.

Az izomhúzódás külső erőbehatásra történik, direkt trauma, ütés hatására, amikor az izom a csonthoz nyomódik. Ilyenkor, az izomrostok között létrejött vérömleny és a nagy fájdalom akadályozza a mozgást.

Az izomhúzódásnál és izomszakadásnál a sérülés nem közvetlen külső fizikai erőbehatásra jön létre, hanem akkor alakul ki, amikor az izom teljesítőképessége kisebb, mint az igénybevétel mértéke. Ilyen pl. egy hirtelen, gyors mozdulat következtében az izomzatban olyan mértékű túlfeszülés jön létre, amely az izomrostok sérüléséhez vezethet. A részleges vagy teljes izom szakadás általában túlnyújtás, illetve túlterhelés következménye. A rándulást és az izomszakadást is leggyakrabban a bemelegítetlen, vagy a kifáradt izmok okozzák. A merev, fáradt izmok, sérülékenyek. Részleges izomszakadás vagy súlyosabb esetben teljes szakadás esetén hematóma (vérömleny) alakul ki, heves fájdalom jelentkezik, és erősen korlátozottá válik a mozgás. A vérömleny megjelenése napokat késhet, sőt a gravitáció miatt a végtagon a sérülésnél lejjebb helyezkedhet el. Teljes szakadásnál a mozgás egyáltalán nem kivitelezhető. Ezekben az esetekben fontos az azonnali rögzítés, felpolcolás, jegelés, tehermentesítés és szakorvosi segítség.

Az izomsérülések gyógyulási ideje nagyon lassú, a rehabilitációhoz érdemes szakember (gyógytornász) segítségét igénybe venni. A sérült testrészre ráedzeni szigorúan tilos!
A gyógytorna, a mozgásterjedelem helyreállítása illetve a sérült vázizom sikeres gyógyulása szempontjából nélkülözhetetlen. A korai mobilizálást, követi a funkcionális rehabilitáció, passzív és aktív stretching, és a normál izomerő fokozatos visszaállítása.

A személyre szabott, professzionális rehabilitáció során a gyógytorna gyakorlatokat a gyógytornász, a fokozatosság elvét követve, a fájdalom mértékét figyelembe véve adagolja

• statikus gyakorlatok terhelés nélkül,
• statikus gyakorlatok kis terheléssel,
• korlátozott, dinamikus izomerősítés óvatosan, fájdalomküszöbig
• dinamikus gyakorlatok, növekvő terheléssel,
• statikus, dinamikus nyújtógyakorlatok

Az izomsérülések rizikója csökkenthető:

• megfelelő kondícióval,
• sport előtti bemelegítéssel illetve levezetéssel,
• megfelelő mennyiségű és minőségű nyújtógyakorlatok végzésével,
• túlterhelés elkerülésével,
• agresszív rehabilitáció kerülésével

Sokszor, levezetésre nem marad idő, vagy nem fordítunk rá kellő figyelmet, pedig minimum 5-10 perces levezetésre is szüksége van az izmoknak, sőt az egész szervezetnek. Az aerob anyagcsere révén szabadgyökök, az anaerob anyagcsere révén pedig tejsav szabadul fel az izmokban, ami másnap izomlázat okoz.