Az Osgood-Schlatter féle térdbetegséggel kapcsolatban felmerült kérdésekre próbálok röviden válaszolni:
Az Osgood-Schlatter szindróma (osteochondritis tuberositas tibiae) kialakulásának egyik rizikófaktora a fokozott fizikai aktivitás. Általában sportoló kamaszoknál jelentkezik ez a „betegség”, a hirtelen növekedés és az aktív sportolás együttes eredményeként. Az aktív sportolás átmeneti felfüggesztése azonban pszichésen is megviseli a gyermekeket. A szülők is bizonytalanok, hiszen különböző véleményeket hallanak, olvasnak ezzel a kórképpel kapcsolatban.

A következőket érdemes figyelembe venni:

Ha a gyermek térdfájdalomra panaszkodik, ami terhelésre fokozódik, vagy sántít, vagy dudor van a térde alatt, feltétlen mutassuk meg szakembernek, ne bagaterizáljuk el, ne gondoljuk azt, hogy csak növekedési fájdalomról van szó, és ne házilag próbáljuk kezelni. A különböző borogatások, illetve a fájdalomcsillapító gyógyszerek, tapaszok, a térdvédők legfeljebb átmenetileg enyhítik a fájdalmat. A probléma okát kell kezelni! Gyakran nem is ott jelzi a gyermek a fájdalmat, ahol a probléma van, pl., térdfájdalomnál mindig meg kell vizsgálni a csípőket is! A tünetek mindenkinél más formában jelentkeznek, és a fájdalom sincs mindig szinkronban az eltérés mértékével. A korai, precíz diagnózis a gyógyulás szempontjából pedig döntő fontosságú!

Az Osgood-Schlatter szindróma konzervatív kezelésénél az átmeneti tehermentesítés (néhány hetes/hónapos) és szakszerű kezelés igen fontos, hiszen kezelés hiányában csontos képlet maradhat vissza, amely a későbbiek során még több problémát okozhat. A „betegséget” a csontosodás befejeztéig szokták nyomon követni a szakemberek.

Ami általában tilos ilyen esetben: futás, ugrás, térdelés, lépcsőzés. Sok esetben a diák az iskolai testnevelés alól is fel van mentve. A csontosodás befejeztéig az aktivitást olyan szintre kell beállítani, amely a fájdalmat nem váltja ki.
Természetesen minden betegség, minden esetben, más ütemben zajlik. Az Osgood-Schlatter csontosodási zavar kezelése általában konzervatív, de ha 1 éven belül nem tudunk jó eredményt elérni, akkor műtétre van szükség. A műtét utáni szigorú, szakszerű, személyre szabott rehabilitáció igen fontos! A műtét másnapján már comberősítő innervációs gyakorlatokat (szorít-lazít) és értornát lehet végezni a gyógytornász segítségével és részleges tehermentesítés javasolt 1 hétig. Ezt követően pedig rehabilitáló gyógytornára van szükség. Utána fokozatosan mobilizálunk, de az érintett végtag terhelése kizárólag a szakorvos illetve a gyógytornász javaslatára történhet.

Ideális esetben, a műtétet követően 2-3 hónap múlva, a gyermek folytathatja a sportot.

Az Osgood-Schlatter szindrómáról részletesen: http://www.sulypont.hu/betegsegek/osteochondritis-tuberositas-tibiae-vagyis-osgood-schlatter-fele-betegseg

Fotó: sxc.hu