„Minden élet forrása a mozgás.” (Leonardo Da Vinci)
Különböző statisztikák szerint az iparosodott társadalmakban egyre inkább nő a mozgáshiány okozta betegségekben szenvedők száma, egyre több kórképről derül ki, hogy létrejöttükben a mozgáshiány jelentős szerepet játszik.
– A vezető halálokok közé tartózó szív-és érrendszeri (cardio-vascularis) megbetegedések fontos rizikótényezője a mozgáshiány. A szívet és a koszorúereket megtámadó betegségek számos fajtáját ismerjük, ide soroljuk, a magas vérnyomást, a szívkoszorúér-megbetegedést vagy az infarktust. Az EU-ban ez a betegségcsoport számít a halálozás legfőbb okának: évente körülbelül 2 millió áldozatot szed Európában. Ez az elhunytak hozzávetőleg 40%-át jelenti (forrás: EU közegészségügyi portálja)
– A metabolikus szindrómának, korunk rettegett életmódbetegségének egyik oka a túlzott energia bevitel mellett, a mozgásszegény életmód.
– Az iparosodott társadalmak egyik legjelentősebb egészségügyi problémája, amely az emberek egészségét leginkább veszélyezteti, az elhízás (obesitas). Minden korosztályát és rétegét érintve becslések szerint Magyarország lakósságának 60 százaléka túlsúlyos. Az egészségügyi világszervezet (WHO) az elhízást 1998-ban krónikus betegségnek nyilvánította.
Az óvodás korú illetve iskoláskorú elhízás igen nagy méreteket öltött, és sajnos az a tapasztalat, hogy kövér gyerekből szinte törvényszerűen túlsúlyos felnőtt lesz. Az elhízás hátterében kövérségre hajlamosító genetikai adottságok is állhatnak, de legtöbb esetben a rossz étkezési szokások és a mozgáshiány tehetők felelőssé az obesitas kialakulásáért.
– Az egyik leggyakoribb tényező, amely sokakat visszatart attól, hogy többet mozogjanak, az ízületi- vagy gerincfájdalom. Néhány száz méter gyaloglás után derékfájás jelentkezik, 15 perc aerobikozás után megfájdul a térd, egy teniszpartit követően máris váll- vagy könyökfájdalom lép fel.
A mozgásszervi és belgyógyászati betegségek nagy részének a megelőzésére illetve gyógyítására a leghatékonyabb, legolcsóbb gyógymód a rendszeres mozgás. Az alkati adottságoknak, és az aktuális fizikai állapotnak megfelelően kiválasztott mozgásforma javasolt minden korosztálynak.
A prevenció már gyermekkorban kezdődik! A mozgásra-, sportra nevelés az egyik legfontosabb, amit szülőként a gyermekünk egészsége érdekében megtehetünk.
Körültekintőnek kell lenni a sportválasztás terén! Vannak olyan szülők, akik státusz szimbólumnak tekintik a sportot, és annak megfelelően választanak, gyakran favorizálnak olyan sportot, ami közel van a lakhelyhez, vagy iskolához, nem ritkán pedig kénytelenek olyan sport mellé letenni a voksukat, ami éppenséggel a kerületben vagy településen működik. Az alkati adottságoknak megfelelő sportválasztás esetén a gyermek sikereket ér el, és ez motiválni fogja hosszútávon. Ha a gyermek nem ér el sikereket, és nem örömmel űzi azt, előbb-utóbb abba fogja hagyni.
Ha a szülő bizonytalan a sportválasztást illetően, kérheti szakember segítségét, főleg azért, mert az is előfordulhat, hogy valamilyen veleszületett gerincbetegség (pl. gerincferdülés, Scheuermann) miatt bizonyos sportágak nem javasoltak. A tinédzserkori súlyzós edzés árt a gerincnek és gátolja a csontok hossznövekedését!
Mozgásszervi- vagy belgyógyászati betegségekkel küszködőknek, a 40-en túli korosztálynak, akik előzetesen inaktív életet éltek, súlyfelesleggel rendelkezőknek, kezdetben, zsírégető mozgás, vagy intenzív sport nem javasolt. A lendületes, dinamikus mozgások helyett speciális, az izmokat szelektíven erősítő vagy nyújtó, az ízületek élettani körülményeit javító, az ízületek mozgásterjedelmét szélesítő, a statikai eltéréseket, helyreállító mozgásanyagot érdemes választani. Testünket, gerincünket, ízületeinket, izmainkat előbb terhelhetővé kell tenni, és csak utána érdemes intenzívebb mozgást választani.
A divatos mozgásformák vagy konditermi edzések nagyszerűen fejlesztik a keringési rendszert, a mozgáskoordinációt, az állóképességet, az erőt és a ruganyosságot. Az ilyen mozgásprogramokkal azonban nem lehet helyreállítani a test vonalbeállítását és a testtartási izmok szimmetrikus működését. A vonalbeállítástól eltérő testtartással végzett edzés állandósítja a tartáshibákat és azok káros hatásait. A rossz statikával végzett mozgás vagy sport, sérülésekhez illetve különböző degeneratív elváltozásokhoz vezethet.