Mezítláb járni nagyon egészséges terepen, földön, füvön, homokon, mert rengeteg inger éri a talpat. A terepviszonyok igazi masszázsélményt nyújtanak a lábnak. A keleti gyógyászatban, ősidők óta ismert, hogy a talp bizonyos pontjainak ingerlésével gyógyíthatók a különböző betegségek, csillapítható a fájdalom, és az egész test jobb működése biztosítható. A nedves, vizes terep az még egészségesebb Dr. J. Oschman biofizikus szerint, hiszen a „földelésnek” élettani szerepe van. Hogy mennyire és miért azt az alábbi idézetből megtudhatjuk.
Dr. James Oschman biofizikus, a „Földelés: a valaha tett legfontosabb egészségügyi felfedezés?” c. könyv szerzője szerint:
„Biofizikai és sejtbiológiai tanulmányaimból úgy tűnik, mintha a test egy félvezető anyagból állna, ami mindent összeköt a testen belül, ideértve a sejtek belsejét is. Ezt a rendszert élő mátrixnak hívom. A talpon belépő elektronok a test bármely részébe eljuthatnak. Ahol szabadgyök jön létre, ott mindig vannak elektronok a közelben, amik képesek azt semlegesíteni, és megakadályozni a következő folyamatokat: mitokondriális károsodás, a proteninek kereszt-kapcsolódása, mutáció vagy genetikai károsodás. Tehát alapjában véve az egész anyag egy antioxidáns védőrendszer, ami a test minden részében jelen van.
A kötőszövetben van egy anyag, ami a test minden részében megtalálható. Zselés állagú, és elektronokat tárol. Így amikor mezítláb vagyunk, felvesszük az elektronokat, a test eltárolja őket, és bármikor rendelkezésre állnak, ha megsérülnénk, vagy ha egy szabadgyök keletkezik.”
A „földelésnek” egyéb jótékony egészségügyi hatásai: a jobb alvás, kevesebb fájdalom, gyulladásos megbetegedések, a cukorbetegség, rák, szívbetegségek kockázatának csökkentése, stb.
A gyógyító elektronokat legjobban úgy vehetjük fel, ha meztelen lábbal járunk, lehetőleg vizes vagy nedves talajon, füvön. A víz köztudottan nagyon jó vezető (a tengervíz a legjobb). Tengerben úszni, vagy homokos tengerparton sétálni mind nagyszerű földelő technikák
Miért ne járjunk mezítláb parkettán, járólapon, betonon, aszfalton, műanyagon?
A járólap, beton, fa, aszfalt, és az olyan szigetelő anyagok, mint a műanyag vagy gumitalp nem engedi át az elektronokat, tehát az un. „földelés” pozitív hatásai nem érvényesülnek és a rugalmatlan, kemény talajon a láb szétterül, a boltozataink még hamarabb lesüllyednek. Sajnos civilizációs ártalomnak tekinthető, hogy az emberek medencéje nem a megfelelő helyzetű, ezáltal az alsó végtagok nem megfelelően terhelődnek. Az ideális 2/3-ad, 1/3-ad súlyeloszlás a sarkon illetve az előlábon nem érvényesül, amitől a boltozatok igen korai életszakaszban már elkezdenek süllyedni, amit kemény, merev talajon való járással nem érdemes fokozni.
Tévhit, hogy a gyereket lehetőség szerint mindig mezítláb kell járatni! Amennyire egészséges a növekedésben lévő gyermek számára a rugalmas talajon (földön, füvön, homokon) való járás, ugyan annyira egészségtelen a lakásban, parkettán vagy járólapon. Minden újszülött „lúdtalpas”, hiszen a talpi íveket még zsírpárna tölti ki, a boltozatok később alakulnak ki, az állással, járással kapcsolatos izommunka eredményeképpen. Szülőként sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk lábboltozatai egészségesen fejlődjenek, és megelőzzük a későbbi boltozati problémákat vagy az esetleges lúdtalp kialakulását. Felnőttkorban is igen fontos a jó minőségű cipő használata, de kisgyermekkorban fokozottan kell figyelni arra, hogy a cipő megfelelő szögben tartsa a baba lábát. Szükség esetén szupinációs cipő javasolt.
Lúdtalp kialakulásának rizikófaktorairól bővebben: http://www.sulypont.hu/blog/mozgasterapia/a-ludtalp-kialakulasanak-rizikofaktorai