A csecsemő mozgásának fejlődése a felegyenesedéstől a járásig, elemi mozgásmintákhoz kötött a központi idegrendszerben.
A mozgásfejlődésnek van egy optimális ritmusa és sorrendje.

Az egészséges újszülöttet éber állapotban, rugalmas, jó tónusú izomzat jellemzi, mozgásai bizonyos testhelyzeteket kivéve, többnyire szimmetrikusak. A törzs a középvonalban van, a végtagok hajlított (flexióban) tartásban. Az egészséges csecsemő élénken mozog, mozgásai rugószerűek, tömeges jellegűek (extrapiramidális)

Ha a csecsemő nem simul bele a karunkba, amikor felvesszük, hanem hátrafeszíti magát, vagy ha fekvő helyzetben mindig aszimmetrikus a tartása, végtagjai petyhüdtek vagy merevek (spasztikusak), ha a gyerek nem mozog eleget, ha a baba a második hónap végén nem emeli a fejét, forduljunk orvoshoz!

Az öröklött elemi mozgásminták sztereotipek, a kiváltó ingerre csekély eltérésekkel, majdnem azonos módon zajlanak le. Kezdetben, a rendszerint nagy kiterjedésű, durva, reflexes, akaratlan mozdulatok, amelyek kivitelezésében több izomcsoport vesz részt fokozatosan átalakulnak, és a fejlődés során az idegrendszer érésével párhuzamosan újabb és újabb típusú finomabb mozgások alakulnak ki. A csecsemő mozgásfejlődése során az elemi mozgásminták fokozatosan eltűnnek, miközben olyan új mozgásminták alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik a tudatos mozgásmagatartás kibontakozását, a fonommotoros mozgásokat.

A hasonfekvés erősíti meg a csecsemő nyakizmait, hátizmait, karjait. A második hónap végére a baba emeli a fejét, sőt rövid időre megtartja, a harmadik hónapban nem csak a fejét, hanem a mellkasát is emeli, karjaival-lábaival szimmetrikusan mozog, rugdos. A negyedik hónapban a gyermek megfordul, a fejét megtartva nézelődik. A csecsemő kb. 4-5 hónaposan hátról hasra, majd vissza is fordul, öt hónaposan már gurul a földön, kb. 6-7 hónaposan, pedig hason kúszik.

Biztosítsunk a gyereknek megfelelő mozgásteret, a kúszáshoz, mászáshoz, járókát csak szükség esetén használjunk.

A kúszás, mászás nagyon fontos az idegrendszer, a koordináció, az izomzat fejlődése szempontjából, ehhez viszont erős karizmok, jó egyensúlyérzék, összehangolt kar- és lábmozgás szükséges. A kúszás-mászás gyakran kimarad a mozgásfejlődésből, különösen azoknál a csecsemőknél, akik nem szeretnek hason feküdni. Ha a csecsemő nem akar kúszni, segítsünk neki különböző játékos feladatokkal. Pl.talpacskáit váltva, támasszuk meg, és közben játékokkal motiváljuk a kúszásra. Az egészséges gerincre jellemző fiziológiás görbületek kialakulásához fontos hogy ne rövidüljön le a kúszás, mászás időszaka.A felnőtt ember dupla „S” alakú gerincgörbülete az újszülöttön még nem látható. Az. un fiziológiás görbületek az élet folyamán fokozatosan, alakulnak ki, a test súlya és az izmok húzó hatása következtében. A nyaki görbület (nyaki lordosis) kialakulása a fejemeléssel kapcsolatos, az ágyéki görbület pedig a 12. élethó körül a felállással és a járással összefüggésben jön létre.

Szülőként sokat tehetünk azért, hogy a gyereknek egészséges gerince legyen!A gyermek akkor üljön, amikor elég erős az izomzata az üléshez , és magától teszi azt, illetve fontos, hogy ne siettessük a felállást, vagy a járást.

A gyermek mozgásfejlődését befolyásolják a környezeti lehetőségek és a gyermekkel való mindennapos foglalkozás.