Telefon

+36 (30) 310 7266

Email cím

sulypont@sulypont.hu

Csípő ütközéses (Femoroacetabularis Impingement) szindróma

A csípő elülső fájdalma hátterében általában ütközéses szindróma áll, amely egyik leggyakoribb okozója a csípőízületi kopásnak. Főleg fiatal és fizikailag aktív felnőtteket érint.

Mit jelent ez?

Az ütközéses szindrómát a csípőízület veleszületett vagy szerzett alaki elváltozása okozza melynek következtében a combcsont nyaka, bizonyos mozgások során beleütközik a csípőízület vápájának a peremébe.

3 formáját különböztetjük meg:

  1. Cam azaz Bütykös típusú ütközés, amely főleg fiatal aktív férfiakra jellemző. Ebben az esetben a combcsont nyaka deformálódik (kiszélesedik)
  2. Pincer azaz Csipesz tipusú ütközés, amely a középkorú nőknél a leggyakoribb. Ebben az esetben az acetabulum elülső felső része túlságosan beborítja a combfejet.
  3. Kombinált típus, amely során a működési zavar két formája kombinálódik, ezt a formát vegyes, azaz csipesz és bütykös tengelyütközésnek nevezik. Az esetek nagy százalékában (86%) ezzel a formával találkoznak az ortopéd szakorvosok.

csípő ütközéses szindróma

Tünetek

  • Alattomosan kezdődő fájdalom, amely elsősorban az ágyékra lokalizálódik, de időnként kisugározhat a csípő oldala és a comb elülső része felé.
  • Kezdetben intermittáló (időszakos, átmeneti) fájdalom a csípő és az ágyék körül. Ezt a fájdalmat bizonyos tevékenységek provokálják. Idővel a fájdalom gyakoribbá válhat.
  • Éles fájdalom az ágyékban bizonyos mozgások után, például guggolás, csavarás forgatás, autóba be- és kiszállás, székből felállás- leülés,
  • Tompa fájdalom tartósabb nyugalomba helyezés után, tartós ülés, tartós gyaloglás vagy edzés után
  • A betegek egy részének mechanikus tünetei is vannak, aktivitás során jelentkező fájdalmas kattanásról számolnak be
  • Mozgáshatárok beszűkülése
  • Csökkent izomerő
  • A lépcsőn járás nehezítetté válik
  • Súlyosabb esetben sántítás

Vizsgálat

1. Csípővizsgálat

  • FABER teszt (flexió, abdukció, kifelé rotáció)
  • FADIR teszt (flexió, addukció, befelé rotáció; impingement teszt) – a gyógytornász a lábat passzívan teljesen flektálja, majd addukálja és befelé rotálja

2. Képalkotó felvételek

  • Röntgen
  • MR vizsgálat

Milyen sportok hajlamosítanak csípő-impigment szindrómára?

Hawkins és Kennedy szerint az atlétákon és balett táncosokon észlelehető leggyakrabban a combnyak és az acetabulum közötti térben a lágyrészek és a csontok intermittáló ütközése.

A jóga és a futás is fokozhatja az ütközéses szindróma rizikóját.

Hogyan kezelhető a csípőütközéses szindróma?

  1. Gyógyszeresés- és egyéb fájdalomcsillapítás
  2. Gyógytorna-fizioterápia és balneoterápia
  3. Súlyos esetben korrekciós műtétek
  4. Végső esetben pedig totál endoprtézis (TEP)

A konzervatív kezelés legfontosabb része, amivel a leghatékonyabb eredményt érhetjük el, az a gyógytorna!

Gyógytornával mit érhetünk el ?

  • Fájdalomcsökkentést a csípőízület körüli lágyrészek manuálterápiájával, kineziológiai tapasszal, lágylézer-kezeléssel
  • Az ízületi mozgáshatárok növelését
  • Izomerősítést,
  • Nyújtógyakorlatokkal az izmok rugalmasságát és terhelhetőségét fokozzuk
  • Funkciójavítást
  • Testtartásjavítást, statikai rendezést, az ízület tehermentesítését

Fontos tudnivaló

A személyre szabott speciális gyógytorna sokkal hatékonyabb mint a csoportos torna! Az ütközéses szindróma korai felismerése és megfelelő kezelése csökkenti a csípőkopások kialakulását.

Székely Réka, Súlypont Ízületklinika

Forrás:

  1. Pain Due to Hip Impingement (Femoroacetabular Impingement)
    https://www.sports-health.com/sports-injuries/hip-injuries/pain-due-hip-impingement-femoroacetabular-impingement
  2. Hawkins, R. J., Kennedy, J. C.:Impingement syndrome in athletes and in dancers. Amer.J.Sports Med. 1980.8.151-58
  3. Clohisy JC, Knaus ER, Hunt DM, et al. Clinical presentation of patients with symptomatic anterior hip impingement. Clin Orthop Relat Res 2009;467:638–644
  4. Ito K, Leunig M, Ganz R. Histopathologic features of the acetabular labrum in femoroacetabular impingement. Clin Orthop Relat Res 2004;429:262–271
  5. Byrd JW. Femoroacetabular impingement in athletes: current concepts. Am J Sports Med, 2014; 42:737–51

Lehetséges kezelések