A térdízület testünk legnagyobb, legbonyolultabb és egyik legsérülékenyebb ízülete. Járásnál a testsúly fele, lépcsőn járáskor a testsúly 2-3- szorosa nehezedik a térdre.
A térdízület szerepe, a tibia (sípcsont) és a femur (combcsont) között létrehozni a terhelésátvitelt, úgy, hogy közben kontrollált, de mégis szabad mozgást is történjen. Az ízület funkcióját és statikáját befolyásoló extraartikuláris képletek az ízületi hártya, a tok, a collaterális szalagok és az ín-izom képletek. A fő izom-ín egységek: a m. quadriceps femoris, a m. gastrocnemius, a mediális és laterális flexorok, a m. popliteus és a tractus iliotibialis.
Amíg az izmok az ízület és a végtag mozgatásán kívül tartófunkciót töltenek be, addig az ízületi tok és a szalagok statikus stabilizáló szerepet játszanak.
A meniscusok szerepe: az ízületi nedv áramlásában, a szövetek táplálásában, a hirtelen ható erők tompításában, az ízület stabilizálásában, a súly- és erőátvitelben, elosztásban határozható meg.
Szalagos összeköttetések:
- lig. Collateralis medialis (belső oldalszalag)
- lig. Collateral lateralis (külső oldalszalag)
- lig. Cruciati anteries (elülső keresztszalag)
- lig. Cruciati posterius (hátsó kersztszalag)
A keresztszalagok a térd középső részén találhatók, az oldalszalagok kívül és belül tartják össze az ízületet, alkotó csontokat: femur (combcsont) és tibia (sípcsont) és a térd stabilitásában játszanak jelentős szerepet.
A térdízület belső oldali stabilizátorai amelyek megakadályozzák a térd valgus irányban történő elmozdulását:
- dorsomedialis tok
- medialis oldalszalag
- mediális tokszalag
- hátsó keresztszalag
- pes anserinushoz tartozó izmok
- semimembranosus izom
A külső oldali stabilizátorok:
- dorsolateralis tok
- lateralis oldalszalag
- popliteus izom
- tractus iliotibialis
- biceps femoris izomelülső
Az elülső keresztszalag a tibia (sípcsont) előretörténő elmozdulását, a hátsó keresztszalag a tibia hátrafelé történő elmozdulását akadályozza.
A térdízület mozgásai:
A térdízület felépítése alapján egy csuklóízület flexio (hajlítás) és extensio (nyújtás) a fő mozgásirány, de hajlított helyzetben némi rotatio is észlelhető.
A hajlítás (flexio) mértéke kb.130 fok, ép térdízület esetén a nyújtás (extensio) végén kb. 10 fokos passzív kirotátio lép fel. A lábszár akaratlagos forgása csak hajlított térdízület mellett mehet végbe, csak akkor amikor az oldalszalagok kellő mértékben ellazulnak.
A térd mozgató izmai:
Térdhajlító izmok:
- m. semimembranosus
- m. semitendinosus
- m. biceps femoris
- m. gastrochnemius
- m. gracilis
- m. popliteus
- m.sartorius
Térdfeszítők:
- m quadriceps (m. vastus medialis, m. vastus lateralis, m. vastus intermedius, m. rectus femoris)
- m. tensor fasciae late
Izomműködés járás közben:
A m. quadriceps a járás egyik legfontosabb izma. A támaszkodó alsó végtagon 2 fázisban működik. Az első fázisban a sarokra érést követően, második fázisban, a támaszkodási szakasz végén, az elrugaszkodásban. Az átgördülés idején, a m. quadriceps (négyfejű combizom) nem működik.
A térdhajlító izmok a csípőízületre is hatnak. A lengési szakasz végén, a támaszkodási szakasz elején működnek, más-más szerepkörben.
Az izmok szimmetrikus működése, és a térdízület optimális terhelése a járás alapfeltétele. Hosszútávon a térdízületek rossz terhelése az ízületek károsodásához, degenerációjához, kopáshoz vezethet.