Végtag hosszmérés: (rövidebb-e az egyik lába mint a másik?)
Fontos tisztázni, hogy miből fakad a páciens lábhosszkülönbsége. Valós lábhosszkülönbségről van –e szó vagy látszólagosról?
A.) Anatómiai szempontból a végtagok valódi hosszát egyezményesen, jól kitapintható csontok közötti távolsággal jelöljük. Méréskor fontos, hogy a két végtag azonos, teljesen nyújtott helyzetbe legyen beállítva. Az alsó végtag valódi hosszát a spina iliaca anterior superior csípőlapát felső pereme (spina iliaca anterior superior) és a belboka közötti távolság adja.
B.) Látszólagos végtaghossz különbséget a köldök és a belboka közötti távolságok mérésével határozzuk meg. Látszólagos lábhosszkülönbséget okozhat gerincferdülés, illetve a végtagi ízületeket érintő egyéb betegség pl. ízületi kopás vagy ízületi gyulladás következtében kialakult kontraktúrák, stb. (Bővebben: http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu/2013/08/12/rovidebb-az-egyik-laba-mint-a-masik-mi-az-oka/)
2.) A végtag körfogat mérése. Van-e különbség az érintett végtag és az ép végtag körfogata között?
Ez a mérés az izmok állapotáról ad megfelelő információt, arról, hogy az érintett végtag izomzata gyengébb-e, sorvadtabb-e mint az ép végtag. Az izom tömegének változása
az izomhas területén mérhető a legjobban, pl.a combon a patella csúcstól 10-15 cm-re. A körfogat mérés eredményér cm-ben adjuk meg. Valós eredményt akkor kapunk, ha a mért izmok kontrakciós állapota azonos.
3.) Izomerő vizsgálata: az érintett oldalon
5 izomerő – normális izomerő, teljes az izomműködés ellenállással szemben is
4 izomerő – izomműködés kis ellenállással szemben
3 izomerő – izomműködés gravitációval szemben
2 izomerő – izomműködés a gravitáció kikapcsolásával
1 izomerő – csak izomrángás észlelhető
0 izomerő – egyáltalán nincs mozgás, izomrángás sem
4.) Csípőízület mozgáshatárainak vizsgálata
A csípőízület normális mozgásterjedelmét a következő: (hátonfekve vizsgáljuk)
Flexio-extensio /hajlítás- nyújtás 0-120 fok
Abductio/ távolítás (nyújtva) 0-40 fok, Adductio/közelítés 0-30 fok
Kirotatio/kifordítás (nyújtva) 0-50 fok, 90 fokos hajlított helyzetben 0-45 fok
Berotatio/befordítás (nyújtva) 0-35 fok, 90 fokos hajlított helyzetben 0-45 fok
Ízületi mozgásbeszűkülés esetén – KONTRAKTURA – a mozgáspálya valamilyen irányban beszűkül. A kontraktúrák illetve az ízületi mozgáshatárok feltérképezésére különböző tesztek elvégzése ajánlott:
A hajlítás mértékének megítélésére, illetve egy esetleges flexios kontraktura észlelésére kiváló pl. az un. Thomas teszt és a Kendall féle rectus femoris teszt. A log-rolling teszttel a nyújtott csípő ki és berotacióját vizsgáljuk.
A Piriformis szindrómát a hasonló nevű teszt révén diagnosztizáljuk. Piriformis teszt: A beteget az ép oldalára fektetjük, a panaszos végtagot csípőben flektáljuk (hajlítjuk) 60 fokban. A gyógytornász egyik kezével a medencét stabilizálja, a másik kezével pedig a vizsgált oldalon a térdet lefelé nyomja. Ha a teszt során fájdalom vagy feszülés lép fel a piriformis területén, akkor a teszt pozitív. Bővebben: http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu/2013/12/05/a-piriformis-szindroma-kezelese-gyogytornaja/
Az iliotibialis szalag feszességének megítélésére az Ober tesztet alkalmazunk. A teszt során a páciens az ép oldalán fekszik 90 fokos hajlított csípő és térdízülettel. A páciens mögé állunk, jobb kezükkel a tomport fixáljuk, bal kezünkkel a csípőt extensióba és abdukcióba húzzuk, majd ebből a helyzetből leengedjük.
A fizikális vizsgálatot szükség esetén képalkotó felvételekkel (röntgen, MRI, CT, Ultrahang) egészítjük ki. A vizsgálat után pedig a diagnózisnak és a páciens aktuális állapotának függvényében javasoljuk a hatékony gyógymódot. A konzervatív kezelések közül a gyógytorna a legfontosabb oki terápia. A gyógytorna segítségével növelhetjük a mozgáshatárokat, javíthatjuk az ízületi funkciót. Az izmok állapotát is a mozgás befolyásolja. A jó terhelési viszonyok létrehozása, az ízületek tehermentesítése szintén speciális gyógytornával valósítható meg.