A pes anserinus tendinitis/bursitis a térdfájdalmak gyakori oka.

A comb 3 izma:

• a szabóizom ( m. sartorius)
• a karcsúizom (m. gracilis)
• féliginasizom ( m. semitedinosus),

közösen egy lapos háromszögletű inas lemezt képezve (PES ANSERINUS) tapad a sípcsont érdességén (tuberositas tibiae).
Ez a 3 izom együttesen alkotják a térdízület belső oldalán húzódó úgynevezett „lúdlábat”.

• A sartorius- és a gracilis izmok a láb adduktorai ( azaz a test középtengelye felé húzzák a lábat),
• A semitendinosus izom a comb hátsó részét képező combhajlító ( hamstring) izomcsoport része,
• Ez a három izom együtt elsősorban a térd hajlítói és a belső rotátorok

Pes anserinus bursitis akkor jön létre, amikor:

• Amikor az említett izmokat ismételten igénybe veszik főleg a láb hajlítása ( flexio) és közelítése (addukció), illetve kirotáció, berotáció esetén. Ez súrlódást okoz, és növeli a bursára nehezedő nyomást.
• Rúgás, guggolás vagy gyors irányváltással járó mozgások, sportok esetén.
• A bursitist okozhatja az inas lemez tapadásánál okozott sérülés, trauma is. A zúzódás ezen a területen az ízületi folyadék fokozott felszaporodását eredményezi a bursában ( nyáktömlőben ) A bursa ezután begyullad és érzékeny vagy fájdalmas lesz.
• Helytelen testtartás, rossz statika – posturális diszfunkció / károsodott alsó végtagi biomechanika.
• Lábboltozati problémák.
• Fokozza a bursitis rizikóját a túlsúly.
• A pes anserinus nyáktömlő gyulladás egyik legnagyobb kockázati tényezője az „X” láb ( valgus tengelyállás).
• A kutatások azt mutatják, hogy az „X” láb és a túlsúly együttesen az egyik legnagyobb kockázati tényező.
• A térdkopás is hajlamosító tényező

Tünetek:

• A pes anserinus bursitis fájdalmat okoz a térd belső oldalán főleg futás vagy lépcsőzés közben,
• A bursa körüli terület megduzzad, nyomás-érzékeny lesz,
• Csökken az izomerő,
• Beszűkül a mozgástartomány,
• Romlik a funkció.

Kezelés:

• Gyógytorna a pes anserinus szindróma kezelésének alappillére!
  – tartásjavító, medencestabilizáló gyakorlatok,
  – zárt kinetikus láncú gyakorlatok,
  – nyújtó gyakorlatok
• Manuálterápia
• Egyéb kiegészítő kezelések a fájdalom csökkentésére, a gyulladás, duzzanat megszüntetésére:
  – Pihentetés – a bursitis okozta fájdalom enyhítésére,
  – Elektromos kezelések, fizikoterápia – ( lágylézer, iontoforézis, interferencia, stb.)
  – Jegelés a gyulladás helyén 4-7 óránként a jegelés szabályainak megfelelően,
  – Erős fájdalom esetén nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID) szedhetők a fájdalom enyhítésére.
  – Rugalmas kötés – csökkenti a duzzanatot vagy megakadályozza a duzzanat kialakulását.
• FONTOS!
  – Kerülje a lépcsőzést, a mászást vagy más irritáló tevékenységeket,
  – A gyógytornász által személyre szabott gyakorlatokat otthon rendszeresen végezze!

Mit mutatnak a kutatások?

Kijelenthetjük, hogy a bursa gyulladása nem elsődleges patológia, hanem egy korábbi szövődmény következménye.
Hajlamosító tényezői máig vitatottak.

Kutatási módszerek:
Van-e összefüggés a pes anserinus szindróma és klinikailag diagnosztizált egyéb különböző kórképek között?

• a cukorbetegség;
• térd-osteoarthritis;
• elhízottság;
• térd kollaterális és anteroposterior instabilitása;
• és a térd vagy a lábfej elváltozásai.

Kutatás eredményei:

• Huszonkét hölgy PATB beteget vontak be a vizsgálatba 45- 82 éves kor között,
• 38 nemben és életkorban megegyező alanyt használtak kontrollként;
• ezeknél tünetmentes csontritkulás (20) és egy sor reumás szindróma (18) volt.

Következtetések:

• A térd valgus deformitása ( „X” térd) önmagában vagy térd -instabilitással összefüggésben, a PATB kockázati tényezője.
• Nem találtak összefüggést a PATB és néhány olyan állapot között, amelyet korábban hajlamosító tényezőként jelentettek, mint például a cukorbetegség, a térdízületi gyulladás és az elhízás.