A térdízületi kopás gyógytornája nemzetközi ajánlások alapján

A térdízületi kopás (gonarthrosis) egy hullámzó lefolyású betegség, mely akár hosszabb időre is tünetmentessé válhat.  Ez nagyon megtévesztő lehet a páciens számára! Attól kezdve, hogy a kopást megállapította a szakorvos, szükség van a konzervatív kezelésre (főleg a gyógytornára!) hogy a fájdalmatlanul kialakuló és előrehaladó kontraktúrákat és az izmok gyengülését idejekorán megelőzhessük. A legtöbbször azért alakul ki nagymértékű elváltozás, mert nem időben kezdjük el a speciális kezelést!

A térdízületi kopással már a prearthrosisban foglalkozni kell, ha nem akarunk eljutni a protézisig!

Az  EULAR  2003-ban  közölt,  a  térdarthrosis  bizonyítékokon alapuló ellátásában az első helyre a nem gyógyszeres  kezeléseket,  hanem  a  gyógytornát,  illetve  a  betegoktatást és életmódváltozást teszi.

Az arthrosis rehabilitációs programjának legfontosabb eleme az egyéni gyógytorna:

Az ízületi mozgáspálya növelésére (ROM) alkalmazott passzív-, vezetett aktív- és aktív módszerek:

• mobilizációs technikák (a tibia trakciója, a patella mobilizálása)
• kontraktúrák nyújtása,
• feszes izmok nyújtása
• lágyrész mobilizáció-, manipuláció, miofaszciális release, trigger-pont kezelés, izomtechnikák (NMT, PNF)
• aktív gyakorlatok
• fontos megjegyezni, hogy a mozgáspálya növelése csak stabil ízület esetén javasolt. Ízületi instabilitás esetén előbb az izomerősítésre koncentráljunk és a stabilizálásra törekedjünk!

A lábizom erejének és állóképességének növelése:

• A zárt láncú gyakorlatok eredményesebbek mint a nyílt láncú gyakorlatok az alsó végtag izmainak funkciójavítására, az izomerõ-, az állóképesség-, és stabilitás fokozására
• A gyakorlatokat fekve, hason majd ülve és állva végezzük a fájdalom határán belül.
• Elsődleges teendő a térdstabilizátor combfeszítő izom (m.quadriceps) és a térdhajlító ishiocruralis izmok szimmetrikus erősítése a fokozatosság elvének megfelelően.
• Kezdetben leginkább izometriás gyakorlatokat alkalmazunk, az erőkar fokozatos emelésével.
• Később, az ellenállás (pl. súlyzók) használatakor a nyílt láncban végzett gyakorlatok során inkább a könnyű ellenállás és a nagyobb sebesség domináljon.
• Nyílt láncú gyakorlatok: végextenzió gyakoroltatása rövid teherkarral térd alatt hengerrel, nyújtott lábemelések, lábhajlítások
• Patello-femoralis arthrosis esetén fontos, hogy minden gyakorlatot az izomműködésre koncentrálva végeztessünk.
• Az Európai Reumaellenes Liga (EULAR) és az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) egyaránt ajánlja, a metaanalízisek pedig megerősítik az izomerősítő-, és az aerob gyakorlatok hatékonyságát térdízületi kopás esetén.
• Természetesen mindig a személyre szabott kezelés javasolt, gyógyornász irányításával.

Ízületvédelem:

• súlycsökkentés – a térdízület legveszélyesebb ellensége a túlsúly
• porcregenerálók – megfelelő minőségű (hatóanyagtartalmú) porcépítők adagolása szakorvosi ajánlással
• lágylézerkezeléssel fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, porcregenerálás
• talpbetétek – szükség esetén, szakember javaslatára. A rossz talpbetét fokozhatja a problémát
• rögzítők illetve szükség esetén segédeszközök szakszerű használata

Megelőzés (prevenció):

• Időben érdemes figyelni a kopást megelőző (pre-arthrosisos) állapotokra: ízületi instabilitásra, a veleszületett szerkezeti eltérésekre, tengelyeltérésekre, ízületi sérülésekre,  túlsúlyra,  metabolikus  porcbetegségekre, stb.
• A kopásra hajlamosító tényezőket mielőbbi kiiktatására kell törekedni
• Mozogjunk többet a porcanyagcsere javítása érdekében. Megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel gondoskodjunk a hidratációról.
• Óvakodjunk viszont a túlterheléstől!
• Sportoláskor figyeljünk a bemelegítésre és a megfelelő mennyiségű és minőségű nyújtásra
• Statikai változtatással (ízületstatikai gyógytornával, szakszerű tartáskorrekcióval) optimalizálhatjuk a térdízület terhelését